Megtérülő befektetés a cégek egészségfejlesztése – interjú Horváth Emillel
Évi 3 millió forint egy 1000 fős cég esetében már elegendő ahhoz, hogy egészségfejlesztő programot indítson dolgozói részére. Egyre többen látják, hogy ez nem karitatív tett, hanem megtérülő befektetés! Horváth Emil, a Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás corporate health szekciójának szakértője elmondja, hogy a növekvő munkaerőhiányból hogyan kovácsolhat előnyt egy cég, és, hogy hogyan is lehet ebbe belevágni.
Mit is jelent pontosan az egészségfejlesztés?
Az egészségfejlesztés célja a szemléletváltás. Olyan kultúra kialakítása, amelyben a cég, a vezetők figyelnek a dolgozók egészségére, fontos, profitnövelő értékként tekintenek rá, és ezért megadják az ehhez szükséges eszközöket, forrásokat. A munkavállalók pedig felismerik mindennek a saját életükre gyakorolt pozitív hatásait, fontosságát és önszántukból tesznek érte. Egy ilyen kultúra, alsó hangon, 3-5 év alatt alakítható ki, persze a változások ennél hamarabb érzékelhetőek.
Mi kell a terv megvalósításához?
Egy egészségfejlesztésben jártas külsős vagy belsős munkatárs mindenképp, aki összefogja a folyamatokat.
A szemléletváltáshoz rendkívül fontos a vezetők felkészítése, érzékenyítése. Ahogyan ők viszonyulnak beosztottaikhoz, az lesz a mérce a cégen belül. Csak egy jó példa, hogyan megy ez a gyakorlatban: a részlegvezető elkezdhet érdeklődni a dolgozóknál közérzetükről, igényeiről: „Hogy aludtál?”, „Mikor voltál utoljára szabadságon…mikor mész?” „Mire lenne szükséged, hogy jobban érezd magad?”. Ha ezt eddig nem így tette, akkor az első kérdések inkább gyanakvást és akár ellenállást is kelthetnek a dolgozók részéről. Ha azonban következetes a viselkedés, és az igényekre érkezik megoldási javaslat, akkor beépül a szervezetbe. A dolgozó pedig elkezdi érezni, hogy fontos a cégnek.
Akadnak munkaadók, akik lényegesen nyitottabbak. Például munkatársaikat egészségtámogatóvá képzik ki. Ők lesznek azok, akik tanácsokkal, segítik a kollégáikat, e területen véleményformálóvá válnak, és belső tanácsadóként népszerűsítik a programokat, eseményeket, mérik fel az igényeket.
Ha viszont a munkaadó úgy áll dolgozóihoz, hogy róluk a legrosszabbat feltételezi, az a másik féltől se várjon más attitűdöt.
Mennyire látja problémának a stressz szint növekedését a munkahelyeken?
Slágertéma volt a legutóbbi Personal Hungary-n, az EU is sokat foglalkozik ezzel, pedig a stresszt egyéni szinten és szervezetfejlesztéssel jól lehet kezelni. Bármely munkavállaló megtanulhatja a módszereket, ám legalább olyan lényeges a munkahelyen a stresszt kiváltó tényezők azonosítása és megszüntetése: például a rossz kommunikáció, a munkafolyamatok közötti rések, a vezetők viselkedése, a túl rövid határidők, a kedvezőtlen munkakörnyezet, a hirtelen munkafeladatok.
