Hatósági képzések-NIS2

Szeptember 22-23, 29-30. (4x5 óra) November 9-10, 16-17. (4x5 óra) November 30-dec 1 és december 7-8. (4x5 óra) Azok a munkatársak, akik a szervezet elektronikus információs rendszereinek kiberbiztonságáért felelősek, de a képzés hasznos az informatikai szakterületen dolgozók számára is (pl. IT-biztonsági vezető, rendszergazda,). A képzés elsősorban azoknak a szakembereknek és szervezeteknek szól, akik: a 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetnél EIV vagy IBF feladatkört látnak el; az NKI felügyeleti körébe tartozó, NIS2 hatálya alá eső szervezetnél dolgoznak; az SZTFH felügyelete alá tartozó, NIS2 szerint kötelezett szervezet munkatársai; információbiztonsági felelősként, CISO-ként, IT-biztonsági vezetőként vagy compliance területen dolgoznak; szervezetük kiberbiztonsági megfelelésének gyakorlati, operatív irányításáért és koordinációjáért felelősek. A résztvevők ismereteinek frissítése és napra készen tartása a kiberbiztonsági trendek, technológiák, jogszabályi követelmények és incidenskezelési gyakorlatok terén. A képzés a jogszabályban meghatározott 20 órás éves továbbképzési kötelezettség teljesítésére alkalmas. Évente legalább egy fejezetet aktualizálni, pl. a „Kiberbiztonsági trendek” fejezetet, hogy az új fenyegetésekre és esettanulmányokra reflektáljon. Szakmai előfeltételek A résztvevő az adott szervezetben az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, vagy e szerepkör betöltésére kijelölt munkatárs. Alapvető informatikai és kiberbiztonsági ismeretek megléte elvárt (pl. hálózati alapok, adatvédelem, incidenskezelés alapjai). Jogszabályi környezet ismerete előny: pl. Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (kiberbizt tv.) és a végrehajtására kiadott, Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. Rendelet). valamint a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet (MK Rendelet) és az SZTFH rendeletei. Ajánlott legalább 1–2 év gyakorlati tapasztalat az informatikai biztonság, IT-üzemeltetés, vagy rendszergazdai területen. (IBF funkció betöltése esetén a jogszabályokban meghatározott szakmai gyakorlat megléte kötelező) Képzettségi előfeltétel Felsőfokú műszaki vagy informatikai végzettség, amennyiben a résztvevő a gyakorlatban tölti be az információbiztonsági felelős szerepet.  1. Kire vonatkozik a kibervédelmi törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Kire vonatkozik a törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Azon szervezetre, amely: legalább 50 főt foglalkoztat; vagy éves nettó árbevétele meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget; illetve a közigazgatási ágazathoz tartozó valamint a kiemelten kockázatos ágazatban működik Energetika (pl: villamosenergia, távfűtés- és hűtés, kőolaj, földgáz hidrogén), Közlekedés, Egészségügy (pl: gyógyszergyártás, gyógyszernagykereskedelem, laboratórium, orvostechnikai eszköz gyártás), Viziközmű szolgáltatás, Hírközlés, Digitális infrastruktúra (pl: felhőszolgálató, adatközpont, doménnév nyilvántartó, DNS szolgáltató) , IKT szolgáltatók (outsourcing, itsecurity) Űralapú szolgáltatás továbbá ha kockázatos ágazatban működik Postai és futárszolgálat, Hulladékgazdálkodás Vegyipar Gyártóipar (pl. Autóipar, elektronika, gépgyártás) Digitális szolgáltatók (piactér, kereső, social platformok) Élelmiszeripar (előállítás, forgalmazás) Kutatás A reszleteket a 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról * 3. es 4. szamú melléklete tartalmazza   2. Hány órás a kötelező NIS2 IBF továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza, mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól. A jogszabály egyik lényeges előírása szerint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személynek (IBF) évente legalább 20 órás továbbképzésen kell részt vennie.   3. Hány órás a kötelező NIS2 vezetői továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza,mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól A jogszabály a szervezet vezetőjét is kötelezi: a vezetővé válását követő egy éven belül legalább 8 órás képzésen köteles részt venni; ezt követően évente legalább 4 órás továbbképzésen kell részt vennie.   4. Ki lehet IBF? A rendelet szerint elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (IBF) az lehet, aki felsőfokú végzettséggelrendelkezik. Emellett a rendelet meghatározza, hogy az IBF tekintetében a Kiberbiztonsági tv. alapján elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé.   5. Milyen végzettség kell az IBF és a vezetői kötelező NIS2 képzéshez? IBF A 17/2025 EM rendelet 2. § (1) szerint:„Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.” A rendelet ezen túl az elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listájára utal, amelyet a nemzeti koordinációs központ állít össze és tesz közzé. IBF esetén tehát: felsőfokú végzettség + a vonatkozó elfogadhatószakképzettség/akkreditált nemzetközi képzettség követelménye releváns. Szervezeti vezető A vezetői képzéshez/továbbképzéshez a rendelet nem ír elő végzettségi követelményt.A 4. § viszont kimondja, hogy a szervezet vezetője köteles részt venni a meghatározott képzésen és továbbképzésen.   6. Mik a fontos határidők a NIS2-vel kapcsolatban? 2026 december 31. A 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott IBF első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti továbbképzést. Ugyancsak a 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott szervezeti vezető a 8 órás vezetői képzést 2026. december 31-ig köteles elvégezni. 2027. december 31. Ha az IBF nem rendelkezik a rendelet szerinti szakképzettséggel, akkor 2027. december 31-ig meghatározott esetekben legalább 5 év szakmai tapasztalat fogadható el az alkalmassági követelmény teljesítéseként. A rendelet felsorolja, milyen információbiztonsági/kiberbiztonsági területeken szerzett tapasztalat fogadható el.   7. SZTFH ellenőrzések – hogyan működnek, mikor lehet rájuk számítani? A rendelet azt mondja ki, hogy a kiberbiztonsági hatóság vizsgálhatja: a képzés/továbbképzés tananyagát; azt, hogy a képző teljesíti-e a rendeletben meghatározott feltételeket; a képzés/továbbképzés elvégzését; a mentesülésre okot adó körülmények fennállását. Az ellenőrzés során a képzésben részt vevő személynek a teljesítést tanúsítvánnyal, mentesülés esetén pedig az azt igazoló okirattal kell igazolnia. Ha az igazoló okiratból nem derül ki a mentesülés alapjául szolgáló képzés tartalma, további dokumentummal kell igazolni, hogy az előírt tárgyköröket és óraszámot teljesítette.   8. Kiváltható-e az IBF továbbképzés CISA, CISM minősítéssel? A rendelet kifejezetten kimondja, hogy az IBF továbbképzési kötelezettsége alól nem mentesít önmagában az IBF alkalmassági feltételeként meghatározott végzettség vagy szakképzettség megszerzése, még akkor sem, ha az adott képzés tartalmazta a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti tárgyköröket. Ugyanakkor a rendelet szerint az elfogadható akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé, és ezt a listát legalább évente felülvizsgálja. Ezért a rendelet önmagában nem mondja ki, hogy a CISA vagy CISM kiváltja az éves 20 órás IBF továbbképzést. A CISA vagy CISM elfogadhatóságát az elfogadható szakképzettségek/akkreditált nemzetközi képzettségek aktuális listája alapján lehet megítélni.   9. Kötelező Magyarországon évente Információbiztonsági felelősként vagy vezetőként kiberbiztonsági képzésen ill. továbbképzésen részt venni? Igen kötelező. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szóló 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet (Rendelet) nem írja elő, hogy a képzésnek Magyarországon, fizikailag jelenléti formában kell megtörténnie, így az online kontaktóra –, távoktatás vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósult képzés is elfogadott.A rendelet azt határozza meg, hogy az IBF továbbképzése, illetve a vezető képzése/továbbképzése a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott képzési forma szerint valósítható meg. A képzést olyan, az Fktv. szerint bejelentett felnőttképző szervezheti, amely rendelkezik a rendeletben meghatározott oktatói feltételekkel. Figyelem! A 17/2025. EM rendelet előírása szerint a 2025. december 31-ét megelőzően kinevezett vagy megbízott elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy a továbbképzést első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni!   10. Milyen következménye lehet a NIS2 képzési kötelezettség elmulasztásának? A NIS2 szabályozás hatálya alá tartozó szervezeteknél a kiberbiztonsági képzési és továbbképzési kötelezettségek teljesítését megfelelően igazolni kell. A hatóság ennek meglétét ellenőrizheti.A felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint a képzést biztosító felnőttképző szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége van.Amennyiben a kötelező NIS2 képzés vagy továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, 418/2024. korm. rendelet alapján 200 000 Ft-tól akár 4 000 000 Ft-ig terjedő bírság is alkalmazható.     Témakör Tartalom 1. Kiberbiztonsági trendek Friss kiberfenyegetések, támadási vektorok, esettanulmányok hazai és nemzetközi környezetből. Bővebben: -        Aktuális kiberfenyegetések és trendek: -        ransomware evolúció és célzott támadások -        supply chain támadások -        AI és automatizáció szerepe a támadásokban ·         Tipikus támadási vektorok: -        adathalászat és social engineering -        sérülékeny szolgáltatások és rendszerek -        hibás konfigurációk (felhő, hálózat) ·         Hazai és nemzetközi esettanulmányok: -        jelentős incidensek elemzése -        támadási lánc és hatások bemutatása ·         Üzleti hatások és vezetői tanulságok: -        működéskiesés -        reputáció és bizalomvesztés -        pénzügyi következmények 2. Kiberbiztonsági kockázatok és szervezeti stratégiák Kockázatelemzési módszertanok, szervezeti követelmények, „elég jó” kockázatelemzés, stratégiaalkotás. Bővebben: Kockázatelemzési alapok és módszertanok ·         Kockázat fogalma üzleti és IT kontextusban ·         Kockázatelemzési módszerek: -        kvalitatív vs. kvantitatív megközelítés ·         Eszközök és folyamatok: -        eszközleltár és értékelés -        fenyegetés–sérülékenység–hatás modell Szabványok, nemzetközi kockázatkezelési módszertanok (CRAMM, Octave, MFEA, ISO 31000 MoR) „Elég jó” kockázatelemzés (praktikus megközelítés) ·         Miért nem cél a tökéletes modell? ·         Prioritás alapú értékelés ·         Gyors, iteratív kockázatkezelés ·         Döntéstámogatás vezetők számára Szervezeti követelmények és működés ·         Szerepkörök és felelősségi körök: ·         vezetőség ·         IT és biztonsági csapat ·         üzleti területek ·         Governance és irányítási struktúra ·         Kockázatkezelés beépítése a működésbe Stratégiaalkotás: ·         Kiberbiztonsági stratégia elemei: -        célok és prioritások meghatározása ·         Erőforrás-tervezés: -        költségvetés -        humán erőforrás -        technológiai beruházások ·         Teljesítménymérés: -        KPI-k -        Folyamatos fejlesztés és érettségnövelés 3. Jogszabályi kötelezettségek és változások Aktuális uniós és hazai kiberbiztonsági jogszabályok, szerepkörök, felelősségek, auditfelkészülés. Bővebben: ·         Aktuális uniós és hazai szabályozási környezet: -        NIS2 irányelv és hazai implementációi -        GDPR és adatvédelmi követelmények ·         Szervezeti szerepkörök és felelősségek: -        vezetői felelősség -        információbiztonsági felelős szerepe ·         Megfelelés biztosítása: -        szabályzatok és dokumentációk -        kontrollok értelmezése és a megfelelés kialakítása ·         Auditfelkészülés: -        belső auditok -        külső audit és hatósági ellenőrzések -        Bizonyíthatóság és dokumentáció jelentősége 4. Kiberbiztonsági incidenskezelés Incidenskezelési folyamat, naplózás, monitorozás, jogszabályi követelmények, esettanulmányok. Bővebben: ·         Incidenskezelési folyamat: -        Incidens felismerése és azonosítása -        Osztályozás és súlyosság meghatározása -        Reagálás és kárelhárítás -        Helyreállítás és üzletmenet folytonosság ·         Naplózás és monitorozás: -        Naplózási követelmények és célok -        SIEM és monitoring rendszerek szerepe -        Detektálási képességek fejlesztése ·         Jogszabályi és megfelelési követelmények: -        Incidens bejelentési kötelezettségek -        Határidők és érintettek kezelése -        Hatóságokkal való együttműködés ·         Esettanulmányok: -        Valós incidensek feldolgozása -        Hibák és jó megoldások elemzése -        Tanulságok beépítése a folyamatokba 5. Kiberbiztonsági technológiák Zero trust, mélységi védelem, SOC-felépítés, alternatív modellek, optimális vállalati védelmi architektúra. Bővebben: ·         Modern védelmi megközelítések: -        Zero Trust modell alapjai -        mélységi védelem (defense in depth) ·         Biztonsági architektúra tervezés: -        hálózati szegmentáció -        identitás és hozzáférés-kezelés (IAM) ·         SOC (Security Operations Center): -        működési modellek (belső, kiszervezett) -        felépítés és funkciók ·         Alternatív modellek: -        MDR (Managed Detection and Response) -        hibrid megoldások ·         Optimális vállalati védelmi architektúra: -        méret és kockázat alapján -        költség–hatékonyság szempontjai 6. Jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása Hatósági együttműködés, tapasztalatcsere, hazai és uniós best practice-ek. Bővebben: ·         Hatósági együttműködés: -        incidenskezelés során -        megfelelési ellenőrzések esetén ·         Tapasztalatcsere: -        iparági példák -        szervezeti tanulságok Összesen: 20 óra

Szeptember 28. ; Október 01. (4-4 óra) Október 21-22. (4-4 óra) November 11-12. (4-4 óra) December 2-3. (4-4 óra) December 16-17. (4-4 óra) Olyan vezetők, akik stratégiai és döntéshozói felelősséget viselnek a szervezet kiberbiztonsági felkészültségéért (pl. intézményvezetők, cégvezetők, igazgatók), továbbá a jogszabályi környezet (Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (kiberbizt tv.) és a végrehajtására kiadott, Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. Rendelet).) alapján meghatározott szervezet vezetői. A vezetők megismertetése a kiberbiztonság szervezeti, jogi és stratégiai jelentőségével, valamint azzal, hogy vezetőként milyen kötelezettségeik és felelősségeik vannak a biztonságos működés biztosításában. A jogszabályban meghatározott képzési kötelezettség teljesítése Szakmai előfeltételek A résztvevő a szervezet vezetője, vezető helyettese vagy vezetői kinevezés előtt álló személy, akinek a szervezet kiberbiztonsági megfeleléséért felelőssége van. Nem szükséges informatikai szakmai előképzettség, de elvárt a vezetői döntéshozatal, kockázatkezelés és szervezeti felelősség alapfogalmainak ismerete. Képzettségi előfeltétel Minimum középfokú végzettség (érettségi). Ajánlott felsőfokú végzettség (pl. gazdasági, jogi vagy közigazgatási területen), mivel a képzés vezetői szintű stratégiai és jogi ismereteket tartalmaz. 1. Kire vonatkozik a kibervédelmi törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Kire vonatkozik a törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Azon szervezetre, amely: legalább 50 főt foglalkoztat; vagy éves nettó árbevétele meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget; illetve a közigazgatási ágazathoz tartozó valamint a kiemelten kockázatos ágazatban működik Energetika (pl: villamosenergia, távfűtés- és hűtés, kőolaj, földgáz hidrogén), Közlekedés, Egészségügy (pl: gyógyszergyártás, gyógyszernagykereskedelem, laboratórium, orvostechnikai eszköz gyártás), Viziközmű szolgáltatás, Hírközlés, Digitális infrastruktúra (pl: felhőszolgálató, adatközpont, doménnév nyilvántartó, DNS szolgáltató) , IKT szolgáltatók (outsourcing, itsecurity) Űralapú szolgáltatás továbbá ha kockázatos ágazatban működik Postai és futárszolgálat, Hulladékgazdálkodás Vegyipar Gyártóipar (pl. Autóipar, elektronika, gépgyártás) Digitális szolgáltatók (piactér, kereső, social platformok) Élelmiszeripar (előállítás, forgalmazás) Kutatás A reszleteket a 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról * 3. es 4. szamú melléklete tartalmazza   2. Hány órás a kötelező NIS2 IBF továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza, mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól. A jogszabály egyik lényeges előírása szerint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személynek (IBF) évente legalább 20 órás továbbképzésen kell részt vennie.   3. Hány órás a kötelező NIS2 vezetői továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza,mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól A jogszabály a szervezet vezetőjét is kötelezi: a vezetővé válását követő egy éven belül legalább 8 órás képzésen köteles részt venni; ezt követően évente legalább 4 órás továbbképzésen kell részt vennie.   4. Ki lehet IBF? A rendelet szerint elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (IBF) az lehet, aki felsőfokú végzettséggelrendelkezik. Emellett a rendelet meghatározza, hogy az IBF tekintetében a Kiberbiztonsági tv. alapján elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé.   5. Milyen végzettség kell az IBF és a vezetői kötelező NIS2 képzéshez? IBF A 17/2025 EM rendelet 2. § (1) szerint:„Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.” A rendelet ezen túl az elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listájára utal, amelyet a nemzeti koordinációs központ állít össze és tesz közzé. IBF esetén tehát: felsőfokú végzettség + a vonatkozó elfogadhatószakképzettség/akkreditált nemzetközi képzettség követelménye releváns. Szervezeti vezető A vezetői képzéshez/továbbképzéshez a rendelet nem ír elő végzettségi követelményt.A 4. § viszont kimondja, hogy a szervezet vezetője köteles részt venni a meghatározott képzésen és továbbképzésen.   6. Mik a fontos határidők a NIS2-vel kapcsolatban? 2026 december 31. A 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott IBF első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti továbbképzést. Ugyancsak a 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott szervezeti vezető a 8 órás vezetői képzést 2026. december 31-ig köteles elvégezni. 2027. december 31. Ha az IBF nem rendelkezik a rendelet szerinti szakképzettséggel, akkor 2027. december 31-ig meghatározott esetekben legalább 5 év szakmai tapasztalat fogadható el az alkalmassági követelmény teljesítéseként. A rendelet felsorolja, milyen információbiztonsági/kiberbiztonsági területeken szerzett tapasztalat fogadható el.   7. SZTFH ellenőrzések – hogyan működnek, mikor lehet rájuk számítani? A rendelet azt mondja ki, hogy a kiberbiztonsági hatóság vizsgálhatja: a képzés/továbbképzés tananyagát; azt, hogy a képző teljesíti-e a rendeletben meghatározott feltételeket; a képzés/továbbképzés elvégzését; a mentesülésre okot adó körülmények fennállását. Az ellenőrzés során a képzésben részt vevő személynek a teljesítést tanúsítvánnyal, mentesülés esetén pedig az azt igazoló okirattal kell igazolnia. Ha az igazoló okiratból nem derül ki a mentesülés alapjául szolgáló képzés tartalma, további dokumentummal kell igazolni, hogy az előírt tárgyköröket és óraszámot teljesítette.   8. Kiváltható-e az IBF továbbképzés CISA, CISM minősítéssel? A rendelet kifejezetten kimondja, hogy az IBF továbbképzési kötelezettsége alól nem mentesít önmagában az IBF alkalmassági feltételeként meghatározott végzettség vagy szakképzettség megszerzése, még akkor sem, ha az adott képzés tartalmazta a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti tárgyköröket. Ugyanakkor a rendelet szerint az elfogadható akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé, és ezt a listát legalább évente felülvizsgálja. Ezért a rendelet önmagában nem mondja ki, hogy a CISA vagy CISM kiváltja az éves 20 órás IBF továbbképzést. A CISA vagy CISM elfogadhatóságát az elfogadható szakképzettségek/akkreditált nemzetközi képzettségek aktuális listája alapján lehet megítélni.   9. Kötelező Magyarországon évente Információbiztonsági felelősként vagy vezetőként kiberbiztonsági képzésen ill. továbbképzésen részt venni? Igen kötelező. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szóló 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet (Rendelet) nem írja elő, hogy a képzésnek Magyarországon, fizikailag jelenléti formában kell megtörténnie, így az online kontaktóra –, távoktatás vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósult képzés is elfogadott.A rendelet azt határozza meg, hogy az IBF továbbképzése, illetve a vezető képzése/továbbképzése a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott képzési forma szerint valósítható meg. A képzést olyan, az Fktv. szerint bejelentett felnőttképző szervezheti, amely rendelkezik a rendeletben meghatározott oktatói feltételekkel. Figyelem! A 17/2025. EM rendelet előírása szerint a 2025. december 31-ét megelőzően kinevezett vagy megbízott elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy a továbbképzést első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni!   10. Milyen következménye lehet a NIS2 képzési kötelezettség elmulasztásának? A NIS2 szabályozás hatálya alá tartozó szervezeteknél a kiberbiztonsági képzési és továbbképzési kötelezettségek teljesítését megfelelően igazolni kell. A hatóság ennek meglétét ellenőrizheti.A felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint a képzést biztosító felnőttképző szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége van.Amennyiben a kötelező NIS2 képzés vagy továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, 418/2024. korm. rendelet alapján 200 000 Ft-tól akár 4 000 000 Ft-ig terjedő bírság is alkalmazható. Alapképzés (vezetővé válást követő 1 éven belül – legalább 8 óra időtartamban) Témakör Tartalom 1. Kiberbiztonsági trendek és fenyegetések Kiberfenyegetések típusai, szervezeti hatások, vezetői szintű döntések szerepe. Bővebben: ·         Aktuális kiberfenyegetések áttekintése: -       zsarolóvírusok (ransomware) -       adathalászat és social engineering -       ellátási lánc támadások -       belső (insider) kockázatok ·         Fenyegetések üzleti és szervezeti hatásai: -       pénzügyi veszteség -       működéskiesés -       reputációs kockázatok ·         Vezetői döntéshozatal szerepe: -       kockázatvállalási szint meghatározása -       biztonsági prioritások kijelölése -       Esettanulmányok (valós, megtörtént incidensek rövid elemzése) 2. Kockázatok és szervezeti stratégiák Kockázatkezelés vezetői szemmel, erőforrás-tervezés, felelősségi körök, biztonsági kultúra építése. Bővebben: ·         Kockázatkezelés alapjai vezetői szemmel: -       kockázatazonosítás és -értékelés -       üzleti hatáselemzés (BIA) ·         Kiberbiztonsági stratégia kialakítása: -       rövid és hosszú távú biztonsági célok ·         Erőforrás-tervezés: -       humán (kompetenciák, szerepkörök) -       technológiai (eszközök, rendszerek) ·         Felelősségi körök: -       vezetők, IT, biztonsági csapat, külső partnerek ·         Biztonságtudatos szervezeti kultúra: -       tudatossági programok -       képzések és belső kommunikáció 3. Jogszabályi kötelezettségek Vezetői felelősség, jogi megfelelés, adatvédelem, auditkötelezettségek. Bővebben: ·         Vezetői felelősség kibervédelemben: -       számonkérhetőség és döntési felelősség ·         Főbb szabályozások és megfelelés: -       Adatvédelemi alapok (GDPR és Infotv.) -       AI Act, (Mesterséges Intelligencia trv.) -       NIS2 irányelv és hazai megfelelés ·         Adatvédelem és adatkezelés: -       személyes adatok védelme -       incidens bejelentési kötelezettségek ·         Audit és ellenőrzés: -       belső audit szerepe -       külső auditok és tanúsítások -       Dokumentáció és bizonyíthatóság fontossága 4. Jó gyakorlatok és incidenskezelés Reagálás biztonsági eseményekre, kommunikáció, tanulságok levonása, tapasztalatmegosztás. Bővebben: ·         Incidenskezelési folyamat alapjai: -       felismerés -       reagálás -       helyreállítás ·         Válságkezelés és kommunikáció: -       belső kommunikáció -       Külső kommunikáció - ügyfelek és partnerek tájékoztatása -       Incidensek bejelentése Hatóság felé ·         „Lessons learned” megközelítés: -       tapasztalatok beépítése -       folyamatos fejlesztés ·         Jó gyakorlatok és tapasztalat megosztás A „Kiberbiztonsági trendek és fenyegetések” fejezet minden évben aktualizálandó az új fenyegetések és események alapján.

Olyan vezetők, akik stratégiai és döntéshozói felelősséget viselnek a szervezet kiberbiztonsági felkészültségéért (pl. intézményvezetők, cégvezetők, igazgatók), továbbá a jogszabályi környezet (Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (kiberbizt tv.) és a végrehajtására kiadott, Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. Rendelet).) alapján meghatározott szervezet vezetői. A vezetők megismertetése a kiberbiztonság szervezeti, jogi és stratégiai jelentőségével, valamint azzal, hogy vezetőként milyen kötelezettségeik és felelősségeik vannak a biztonságos működés biztosításában. A jogszabályban meghatározott képzési kötelezettség teljesítése Szakmai előfeltételek A résztvevő a szervezet vezetője, vezető helyettese vagy vezetői kinevezés előtt álló személy, akinek a szervezet kiberbiztonsági megfeleléséért felelőssége van. Nem szükséges informatikai szakmai előképzettség, de elvárt a vezetői döntéshozatal, kockázatkezelés és szervezeti felelősség alapfogalmainak ismerete. Képzettségi előfeltétel Minimum középfokú végzettség (érettségi). Ajánlott felsőfokú végzettség (pl. gazdasági, jogi vagy közigazgatási területen), mivel a képzés vezetői szintű stratégiai és jogi ismereteket tartalmaz. Alapképzés elvégzés 1. Kire vonatkozik a kibervédelmi törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Kire vonatkozik a törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel? Azon szervezetre, amely: legalább 50 főt foglalkoztat; vagy éves nettó árbevétele meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget; illetve a közigazgatási ágazathoz tartozó valamint a kiemelten kockázatos ágazatban működik Energetika (pl: villamosenergia, távfűtés- és hűtés, kőolaj, földgáz hidrogén), Közlekedés, Egészségügy (pl: gyógyszergyártás, gyógyszernagykereskedelem, laboratórium, orvostechnikai eszköz gyártás), Viziközmű szolgáltatás, Hírközlés, Digitális infrastruktúra (pl: felhőszolgálató, adatközpont, doménnév nyilvántartó, DNS szolgáltató) , IKT szolgáltatók (outsourcing, itsecurity) Űralapú szolgáltatás továbbá ha kockázatos ágazatban működik Postai és futárszolgálat, Hulladékgazdálkodás Vegyipar Gyártóipar (pl. Autóipar, elektronika, gépgyártás) Digitális szolgáltatók (piactér, kereső, social platformok) Élelmiszeripar (előállítás, forgalmazás) Kutatás A reszleteket a 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról * 3. es 4. szamú melléklete tartalmazza   2. Hány órás a kötelező NIS2 IBF továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza, mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól. A jogszabály egyik lényeges előírása szerint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személynek (IBF) évente legalább 20 órás továbbképzésen kell részt vennie.   3. Hány órás a kötelező NIS2 vezetői továbbképzés? A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza,mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól A jogszabály a szervezet vezetőjét is kötelezi: a vezetővé válását követő egy éven belül legalább 8 órás képzésen köteles részt venni; ezt követően évente legalább 4 órás továbbképzésen kell részt vennie.   4. Ki lehet IBF? A rendelet szerint elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (IBF) az lehet, aki felsőfokú végzettséggelrendelkezik. Emellett a rendelet meghatározza, hogy az IBF tekintetében a Kiberbiztonsági tv. alapján elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé.   5. Milyen végzettség kell az IBF és a vezetői kötelező NIS2 képzéshez? IBF A 17/2025 EM rendelet 2. § (1) szerint:„Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.” A rendelet ezen túl az elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listájára utal, amelyet a nemzeti koordinációs központ állít össze és tesz közzé. IBF esetén tehát: felsőfokú végzettség + a vonatkozó elfogadhatószakképzettség/akkreditált nemzetközi képzettség követelménye releváns. Szervezeti vezető A vezetői képzéshez/továbbképzéshez a rendelet nem ír elő végzettségi követelményt.A 4. § viszont kimondja, hogy a szervezet vezetője köteles részt venni a meghatározott képzésen és továbbképzésen.   6. Mik a fontos határidők a NIS2-vel kapcsolatban? 2026 december 31. A 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott IBF első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti továbbképzést. Ugyancsak a 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott szervezeti vezető a 8 órás vezetői képzést 2026. december 31-ig köteles elvégezni. 2027. december 31. Ha az IBF nem rendelkezik a rendelet szerinti szakképzettséggel, akkor 2027. december 31-ig meghatározott esetekben legalább 5 év szakmai tapasztalat fogadható el az alkalmassági követelmény teljesítéseként. A rendelet felsorolja, milyen információbiztonsági/kiberbiztonsági területeken szerzett tapasztalat fogadható el.   7. SZTFH ellenőrzések – hogyan működnek, mikor lehet rájuk számítani? A rendelet azt mondja ki, hogy a kiberbiztonsági hatóság vizsgálhatja: a képzés/továbbképzés tananyagát; azt, hogy a képző teljesíti-e a rendeletben meghatározott feltételeket; a képzés/továbbképzés elvégzését; a mentesülésre okot adó körülmények fennállását. Az ellenőrzés során a képzésben részt vevő személynek a teljesítést tanúsítvánnyal, mentesülés esetén pedig az azt igazoló okirattal kell igazolnia. Ha az igazoló okiratból nem derül ki a mentesülés alapjául szolgáló képzés tartalma, további dokumentummal kell igazolni, hogy az előírt tárgyköröket és óraszámot teljesítette.   8. Kiváltható-e az IBF továbbképzés CISA, CISM minősítéssel? A rendelet kifejezetten kimondja, hogy az IBF továbbképzési kötelezettsége alól nem mentesít önmagában az IBF alkalmassági feltételeként meghatározott végzettség vagy szakképzettség megszerzése, még akkor sem, ha az adott képzés tartalmazta a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti tárgyköröket. Ugyanakkor a rendelet szerint az elfogadható akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé, és ezt a listát legalább évente felülvizsgálja. Ezért a rendelet önmagában nem mondja ki, hogy a CISA vagy CISM kiváltja az éves 20 órás IBF továbbképzést. A CISA vagy CISM elfogadhatóságát az elfogadható szakképzettségek/akkreditált nemzetközi képzettségek aktuális listája alapján lehet megítélni.   9. Kötelező Magyarországon évente Információbiztonsági felelősként vagy vezetőként kiberbiztonsági képzésen ill. továbbképzésen részt venni? Igen kötelező. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szóló 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet (Rendelet) nem írja elő, hogy a képzésnek Magyarországon, fizikailag jelenléti formában kell megtörténnie, így az online kontaktóra –, távoktatás vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósult képzés is elfogadott.A rendelet azt határozza meg, hogy az IBF továbbképzése, illetve a vezető képzése/továbbképzése a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott képzési forma szerint valósítható meg. A képzést olyan, az Fktv. szerint bejelentett felnőttképző szervezheti, amely rendelkezik a rendeletben meghatározott oktatói feltételekkel. Figyelem! A 17/2025. EM rendelet előírása szerint a 2025. december 31-ét megelőzően kinevezett vagy megbízott elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy a továbbképzést első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni!   10. Milyen következménye lehet a NIS2 képzési kötelezettség elmulasztásának? A NIS2 szabályozás hatálya alá tartozó szervezeteknél a kiberbiztonsági képzési és továbbképzési kötelezettségek teljesítését megfelelően igazolni kell. A hatóság ennek meglétét ellenőrizheti.A felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint a képzést biztosító felnőttképző szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége van.Amennyiben a kötelező NIS2 képzés vagy továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, 418/2024. korm. rendelet alapján 200 000 Ft-tól akár 4 000 000 Ft-ig terjedő bírság is alkalmazható.   Témakör Tartalom 1. Kiberbiztonsági trendek Friss fenyegetések, aktuális vezetői kihívások. Bővebben: ·         Aktuális kiberfenyegetések áttekintése: -        ENISA threat landscape alapján -        támadási módszerek és támadói motivációk ·         Vezetői kihívások: -        gyors döntéshozatal bizonytalan helyzetben -        biztonság és üzleti rugalmasság egyensúlya -        Rövid esettanulmány(ok) aktuális incidensekből 2. Kockázatok és szervezeti stratégiák Új kockázati területek, szabályozási elvárások. Bővebben: ·         Új és növekvő kockázati területek: -       felhőszolgáltatások biztonsága -       távmunka és mobil munkavégzés kockázatai -       beszállítói és partneri kockázatok ·         Kockázatalapú megközelítés erősítése: -       prioritások újragondolása -       kritikus eszközök és folyamatok védelme ·         Biztonsági stratégia finomhangolása: -       gyors reagálóképesség fejlesztése 3. Jogszabályi változások Uniós és hazai kiberbiztonsági irányelvek frissítése. Bővebben: ·         Legfontosabb uniós és hazai szabályozások frissítése: -       NIS2 aktuális állapota -       Hazai jogszabályi változások 4. Jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása Példák sikeres védekezési és reagálási stratégiákra. Bővebben: ·         Sikeres védekezési stratégiák példái: -       megelőzés (pl. MFA, oktatás) -       detektálás (monitoring, SIEM) ·         Hatékony incidenskezelési megoldások: -       gyors reagálás -       szervezeti együttműködés ·         Tapasztalatmegosztás: -       saját és iparági példák -       „mi működött / mi nem működött” A „Kiberbiztonsági trendek és fenyegetések” fejezet minden évben aktualizálandó az új fenyegetések és események alapján.