Hírek

Az Elektronikus Információs Rendszer biztonságáért felelős személy (IBF, EIRBF) kötelező továbbképzése

Kód: IBF_TOV

Időtartam:4 nap (20 tanóra)

195 000 Ft

(Bruttó ár: 195 000 Ft)

Kérdésem van!

- + Jelentkezem

Ajánlatkérés Jelentkezés Kedvencekbe teszem Elküldöm emailben

Szeptember 22-23, 29-30. (4x5 óra)
November 9-10, 16-17. (4x5 óra)
November 30-dec 1 és december 7-8. (4x5 óra)

Célcsoport:

Azok a munkatársak, akik a szervezet elektronikus információs rendszereinek kiberbiztonságáért felelősek, de a képzés hasznos az informatikai szakterületen dolgozók számára is (pl. IT-biztonsági vezető, rendszergazda,).

Kiknek ajánljuk

A képzés elsősorban azoknak a szakembereknek és szervezeteknek szól, akik:

a 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetnél EIV vagy IBF feladatkört látnak el;
az NKI felügyeleti körébe tartozó, NIS2 hatálya alá eső szervezetnél dolgoznak;
az SZTFH felügyelete alá tartozó, NIS2 szerint kötelezett szervezet munkatársai;
információbiztonsági felelősként, CISO-ként, IT-biztonsági vezetőként vagy compliance területen dolgoznak;
szervezetük kiberbiztonsági megfelelésének gyakorlati, operatív irányításáért és koordinációjáért felelősek.

Képzés célja:

A résztvevők ismereteinek frissítése és napra készen tartása a kiberbiztonsági trendek, technológiák, jogszabályi követelmények és incidenskezelési gyakorlatok terén. A képzés a jogszabályban meghatározott 20 órás éves továbbképzési kötelezettség teljesítésére alkalmas.

Évente legalább egy fejezetet aktualizálni, pl. a „Kiberbiztonsági trendek” fejezetet, hogy az új fenyegetésekre és esettanulmányokra reflektáljon.

Előfeltételek:

Szakmai előfeltételek

A résztvevő az adott szervezetben az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy, vagy e szerepkör betöltésére kijelölt munkatárs.
Alapvető informatikai és kiberbiztonsági ismeretek megléte elvárt (pl. hálózati alapok, adatvédelem, incidenskezelés alapjai).
Jogszabályi környezet ismerete előny: pl. Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (kiberbizt tv.) és a végrehajtására kiadott, Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. Rendelet). valamint a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet (MK Rendelet) és az SZTFH rendeletei.
Ajánlott legalább 1–2 év gyakorlati tapasztalat az informatikai biztonság, IT-üzemeltetés, vagy rendszergazdai területen. (IBF funkció betöltése esetén a jogszabályokban meghatározott szakmai gyakorlat megléte kötelező)

Képzettségi előfeltétel

Felsőfokú műszaki vagy informatikai végzettség, amennyiben a résztvevő a gyakorlatban tölti be az információbiztonsági felelős szerepet.

NIS2 megfelelés-GYIK

Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokhoz kapcsolódó válaszokat, hogy segítsünk eligazodni az NI2 képzési kötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókban.

1. Kire vonatkozik a kibervédelmi törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel?

Kire vonatkozik a törvény, és ezáltal a kötelező képzéseken való részvétel?

Azon szervezetre, amely:

legalább 50 főt foglalkoztat;
vagy éves nettó árbevétele meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
illetve a közigazgatási ágazathoz tartozó
valamint a kiemelten kockázatos ágazatban működik
- Energetika (pl: villamosenergia, távfűtés- és hűtés, kőolaj, földgáz hidrogén),
- Közlekedés,
- Egészségügy (pl: gyógyszergyártás, gyógyszernagykereskedelem, laboratórium, orvostechnikai eszköz gyártás),
- Viziközmű szolgáltatás,
- Hírközlés,
- Digitális infrastruktúra (pl: felhőszolgálató, adatközpont, doménnév nyilvántartó, DNS szolgáltató) ,
- IKT szolgáltatók (outsourcing, itsecurity)
- Űralapú szolgáltatás
továbbá ha kockázatos ágazatban működik
- Postai és futárszolgálat,
- Hulladékgazdálkodás
- Vegyipar
- Gyártóipar (pl. Autóipar, elektronika, gépgyártás)
- Digitális szolgáltatók (piactér, kereső, social platformok)
- Élelmiszeripar (előállítás, forgalmazás)
- Kutatás

A reszleteket a 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról * 3. es 4. szamú melléklete tartalmazza

2. Hány órás a kötelező NIS2 IBF továbbképzés?

A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza, mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól. A jogszabály egyik lényeges előírása szerint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személynek (IBF) évente legalább 20 órás továbbképzésen kell részt vennie.

3. Hány órás a kötelező NIS2 vezetői továbbképzés?

A kötelező NIS2 képzések és a továbbképzések előírásait a 17/2025 EM rendelet tartalmazza,mely a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szól

A jogszabály a szervezet vezetőjét is kötelezi:

a vezetővé válását követő egy éven belül legalább 8 órás képzésen köteles részt venni;
ezt követően évente legalább 4 órás továbbképzésen kell részt vennie.

4. Ki lehet IBF?

A rendelet szerint elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (IBF) az lehet, aki felsőfokú végzettséggelrendelkezik.

Emellett a rendelet meghatározza, hogy az IBF tekintetében a Kiberbiztonsági tv. alapján elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé.

5. Milyen végzettség kell az IBF és a vezetői kötelező NIS2 képzéshez?

IBF

A 17/2025 EM rendelet 2. § (1) szerint:„Elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.”

A rendelet ezen túl az elfogadható szakképzettségek és akkreditált nemzetközi képzettségek listájára utal, amelyet a nemzeti koordinációs központ állít össze és tesz közzé.

IBF esetén tehát: felsőfokú végzettség + a vonatkozó elfogadhatószakképzettség/akkreditált nemzetközi képzettség követelménye releváns.

Szervezeti vezető

A vezetői képzéshez/továbbképzéshez a rendelet nem ír elő végzettségi követelményt.A 4. § viszont kimondja, hogy a szervezet vezetője köteles részt venni a meghatározott képzésen és továbbképzésen.

6. Mik a fontos határidők a NIS2-vel kapcsolatban?

2026 december 31.

A 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott IBF első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti továbbképzést.

Ugyancsak a 2025. december 31. előtt kinevezett vagy megbízott szervezeti vezető a 8 órás vezetői képzést 2026. december 31-ig köteles elvégezni.

2027. december 31.

Ha az IBF nem rendelkezik a rendelet szerinti szakképzettséggel, akkor 2027. december 31-ig meghatározott esetekben legalább 5 év szakmai tapasztalat fogadható el az alkalmassági követelmény teljesítéseként. A rendelet felsorolja, milyen információbiztonsági/kiberbiztonsági területeken szerzett tapasztalat fogadható el.

7. SZTFH ellenőrzések – hogyan működnek, mikor lehet rájuk számítani?

A rendelet azt mondja ki, hogy a kiberbiztonsági hatóság vizsgálhatja:

a képzés/továbbképzés tananyagát;
azt, hogy a képző teljesíti-e a rendeletben meghatározott feltételeket;
a képzés/továbbképzés elvégzését;
a mentesülésre okot adó körülmények fennállását.

Az ellenőrzés során a képzésben részt vevő személynek a teljesítést tanúsítvánnyal, mentesülés esetén pedig az azt igazoló okirattal kell igazolnia. Ha az igazoló okiratból nem derül ki a mentesülés alapjául szolgáló képzés tartalma, további dokumentummal kell igazolni, hogy az előírt tárgyköröket és óraszámot teljesítette.

8. Kiváltható-e az IBF továbbképzés CISA, CISM minősítéssel?

A rendelet kifejezetten kimondja, hogy az IBF továbbképzési kötelezettsége alól nem mentesít önmagában az IBF alkalmassági feltételeként meghatározott végzettség vagy szakképzettség megszerzése, még akkor sem, ha az adott képzés tartalmazta a 17/2025 EM rendelet 3. § szerinti tárgyköröket.

Ugyanakkor a rendelet szerint az elfogadható akkreditált nemzetközi képzettségek listáját a nemzeti koordinációs központ állítja össze és teszi közzé, és ezt a listát legalább évente felülvizsgálja.

Ezért a rendelet önmagában nem mondja ki, hogy a CISA vagy CISM kiváltja az éves 20 órás IBF továbbképzést. A CISA vagy CISM elfogadhatóságát az elfogadható szakképzettségek/akkreditált nemzetközi képzettségek aktuális listája alapján lehet megítélni.

9. Kötelező Magyarországon évente Információbiztonsági felelősként vagy vezetőként kiberbiztonsági képzésen ill. továbbképzésen részt venni?

Igen kötelező. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről szóló 17/2025. (VII. 24.) EM rendelet (Rendelet) nem írja elő, hogy a képzésnek Magyarországon, fizikailag jelenléti formában kell megtörténnie, így az online kontaktóra –, távoktatás vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósult képzés is elfogadott.
A rendelet azt határozza meg, hogy az IBF továbbképzése, illetve a vezető képzése/továbbképzése a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott képzési forma szerint valósítható meg. A képzést olyan, az Fktv. szerint bejelentett felnőttképző szervezheti, amely rendelkezik a rendeletben meghatározott oktatói feltételekkel.

Figyelem! A 17/2025. EM rendelet előírása szerint a 2025. december 31-ét megelőzően kinevezett vagy megbízott elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy a továbbképzést első alkalommal 2026. december 31-ig köteles elvégezni!

10. Milyen következménye lehet a NIS2 képzési kötelezettség elmulasztásának?

A NIS2 szabályozás hatálya alá tartozó szervezeteknél a kiberbiztonsági képzési és továbbképzési kötelezettségek teljesítését megfelelően igazolni kell. A hatóság ennek meglétét ellenőrizheti.A felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint a képzést biztosító felnőttképző szervezetek adatszolgáltatási kötelezettsége van.
Amennyiben a kötelező NIS2 képzés vagy továbbképzés elvégzését igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre, 418/2024. korm. rendelet alapján 200 000 Ft-tól akár 4 000 000 Ft-ig terjedő bírság is alkalmazható.

Oktatóink

Lengré Tamás- Senior IT auditor és információbiztonsági szakember / oktató
CISA, CDPSE, ISO 27001 LA, ISO 42001 LA, CEH

Kácz Diána-Információbiztonsági tanácsadó/ auditor
ISO 27001 LA, ISO 42001 LA

További információk a képzésekről

Számalk Zrt.

E-mail: training@szamalk.hu

Tematika:

Témakör	Tartalom
1. Kiberbiztonsági trendek	Friss kiberfenyegetések, támadási vektorok, esettanulmányok hazai és nemzetközi környezetből. Bővebben: - Aktuális kiberfenyegetések és trendek: - ransomware evolúció és célzott támadások - supply chain támadások - AI és automatizáció szerepe a támadásokban · Tipikus támadási vektorok: - adathalászat és social engineering - sérülékeny szolgáltatások és rendszerek - hibás konfigurációk (felhő, hálózat) · Hazai és nemzetközi esettanulmányok: - jelentős incidensek elemzése - támadási lánc és hatások bemutatása · Üzleti hatások és vezetői tanulságok: - működéskiesés - reputáció és bizalomvesztés - pénzügyi következmények
2. Kiberbiztonsági kockázatok és szervezeti stratégiák	Kockázatelemzési módszertanok, szervezeti követelmények, „elég jó” kockázatelemzés, stratégiaalkotás. Bővebben: Kockázatelemzési alapok és módszertanok · Kockázat fogalma üzleti és IT kontextusban · Kockázatelemzési módszerek: - kvalitatív vs. kvantitatív megközelítés · Eszközök és folyamatok: - eszközleltár és értékelés - fenyegetés–sérülékenység–hatás modell Szabványok, nemzetközi kockázatkezelési módszertanok (CRAMM, Octave, MFEA, ISO 31000 MoR) „Elég jó” kockázatelemzés (praktikus megközelítés) · Miért nem cél a tökéletes modell? · Prioritás alapú értékelés · Gyors, iteratív kockázatkezelés · Döntéstámogatás vezetők számára Szervezeti követelmények és működés · Szerepkörök és felelősségi körök: · vezetőség · IT és biztonsági csapat · üzleti területek · Governance és irányítási struktúra · Kockázatkezelés beépítése a működésbe Stratégiaalkotás: · Kiberbiztonsági stratégia elemei: - célok és prioritások meghatározása · Erőforrás-tervezés: - költségvetés - humán erőforrás - technológiai beruházások · Teljesítménymérés: - KPI-k - Folyamatos fejlesztés és érettségnövelés
3. Jogszabályi kötelezettségek és változások	Aktuális uniós és hazai kiberbiztonsági jogszabályok, szerepkörök, felelősségek, auditfelkészülés. Bővebben: · Aktuális uniós és hazai szabályozási környezet: - NIS2 irányelv és hazai implementációi - GDPR és adatvédelmi követelmények · Szervezeti szerepkörök és felelősségek: - vezetői felelősség - információbiztonsági felelős szerepe · Megfelelés biztosítása: - szabályzatok és dokumentációk - kontrollok értelmezése és a megfelelés kialakítása · Auditfelkészülés: - belső auditok - külső audit és hatósági ellenőrzések - Bizonyíthatóság és dokumentáció jelentősége
4. Kiberbiztonsági incidenskezelés	Incidenskezelési folyamat, naplózás, monitorozás, jogszabályi követelmények, esettanulmányok. Bővebben: · Incidenskezelési folyamat: - Incidens felismerése és azonosítása - Osztályozás és súlyosság meghatározása - Reagálás és kárelhárítás - Helyreállítás és üzletmenet folytonosság · Naplózás és monitorozás: - Naplózási követelmények és célok - SIEM és monitoring rendszerek szerepe - Detektálási képességek fejlesztése · Jogszabályi és megfelelési követelmények: - Incidens bejelentési kötelezettségek - Határidők és érintettek kezelése - Hatóságokkal való együttműködés · Esettanulmányok: - Valós incidensek feldolgozása - Hibák és jó megoldások elemzése - Tanulságok beépítése a folyamatokba
5. Kiberbiztonsági technológiák	Zero trust, mélységi védelem, SOC-felépítés, alternatív modellek, optimális vállalati védelmi architektúra. Bővebben: · Modern védelmi megközelítések: - Zero Trust modell alapjai - mélységi védelem (defense in depth) · Biztonsági architektúra tervezés: - hálózati szegmentáció - identitás és hozzáférés-kezelés (IAM) · SOC (Security Operations Center): - működési modellek (belső, kiszervezett) - felépítés és funkciók · Alternatív modellek: - MDR (Managed Detection and Response) - hibrid megoldások · Optimális vállalati védelmi architektúra: - méret és kockázat alapján - költség–hatékonyság szempontjai
6. Jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása	Hatósági együttműködés, tapasztalatcsere, hazai és uniós best practice-ek. Bővebben: · Hatósági együttműködés: - incidenskezelés során - megfelelési ellenőrzések esetén · Tapasztalatcsere: - iparági példák - szervezeti tanulságok